Újabb hétfő. Újabb hét kezdődik. Telik múlik az idő és mi változik? semmi. Az ég világon semmi. Kicsi országunkról döntöttek és megint csak életképtelenek leszünk amit nagyon kezdek unni. Soha sem lesz már jobb? nekünk ennyi jut? Kezdem úgy érezni, hogy igen... el kéne menni máshova, de hova? és miből? ha van pénzem akkor itt is eltudok élni, ha nincs akkor meg mindegy hol vagyok.
Bambam drága miatt is rossz érzésem van, hiszen ma derül ki, hogy akkor kell-e katonának állnia vagy pedig nem... rendesen félek.
Após is itthon van betegen, pedig úgy akartam ma a dolgaimat csinálni, hogy ha haza jövők apával az IKEA-ból akkor nyugodtan eltudok mosogatni, meginni a kis kávémat stb. Nos, ez nem így fog történni. Elméletileg még holnap is itthon lesz én meg fogom a fejem, hogy holnap az utolsó nap amikor nyugiba itthon vagyok és relaxálni szeretnék vagy pedig kint napozni a kertben. Egyik sem fog össze jönni. Kezdem úgy érezni, hogy ez az év nem igazán az én évem. Tavaly ilyenkor már kint voltunk Berlinbe pár napra és igazán jól éreztem ezután is magam, hiszen rengeteg kpop koncert be lett jelentve köztük Block B és B.A.P amire sikerült kijutnom. Most meg így... semmi sem történt még ebbe az évben csak szenvedek a munkahelyemen és pánikolok, ha egyedül el kell itthonról mennem. Szeretnék egy kis pozitív változást az évben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése