Amikor pici voltam mindig is felnéztem azokra az emberekre akik tudnak valamilyen hangszeren játszani. A hegedű és a zongora volt a kedvencem. Valamiért vonzott ez a két hangszer, de sajna sosem volt alkalmam megtanulni játszani rajtuk. Mai napig sajnálom. De sajnos az a nagy gond, hogy drága egy tanárt megfizetni, hogy tanítson meg normálisan játszani a hangszeren és persze kottázáshoz sem értek. Emlékszek amikor általános iskolában ének zene órán tanították a kottázást és így mintha egy idegen nyelvet akartak volna megtanítani nekünk. Volt aki akkor már hegedült vagy más hangszeren is tudott játszani. Imádtam amikor órán behozták a hegedűt és előadtak valamit. Az a gond, hogy gondolkodtam régebben, hogy veszek egy hegedűt aztán könyvekből, videókból megtanulok valahogy úgy a saját szórakoztatásomra, de aztán rájöttem, hogyha már veszek egy hegedűt akkor már igazán megakarok tanulni rajta játszani.
Úgy akarok egyszer hegedülni, mint Henry Lau.
Úgy akarok egyszer hegedülni, mint Henry Lau.
Henry Lau, egyike a kedvenc koreai idoljaimnak akikre nagyon nagyon felnézek a munkássága és a tehetsége miatt is. Imádom ahogy a KPOP stílust ötvözi a hegedű gyönyörű dallamával.
Igazából, úgy érzem, hogy ha megtanulnék valamilyen hangszeren játszani akkor végre találnék egy olyan hobbit magamnak amivel igazán letudnám magam kötni főleg, hogy érdekel is. Sajnos aztán mindig rájövők, hogy ez nem olyan könnyű. Mindig is olyan hobbit választottam magamnak ami nem egyszerű és persze nagyon költséges csak, hogy ne legyen olyan egyszerű a kis életem. =D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése