Üres az egész étterem, de azért melléd üllök

Ma úgy keltem fel, hogy nyugodtan. Kipihenten és kényelmesen. Még tegnap megbeszéltük párommal, hogy elmegyünk reggel vásárolni a közeli plázába, mert kell pár élelmiszer stb és akkor már ha ott vagyunk akkor apósnak megvesszük a rádiót is és utána pedig elmegyünk enni valamit. Aránylag gyorsan elintéztünk mindent. A boltokba nagyon kevesen voltak, bár az is igaz, hogy elég korán voltunk és hamarosan átépítés miatt bezár az egész pláza. Igazából egy óra alatt végeztünk mindennel aztán pedig szépen átsétáltunk az étterem részéhez, hála égnek még nyitva volt a kínai étterem is és 1-2 ember volt az étkező részében is. Így hát megrendeltük az ételt a fizetésnél már egy fura érzés fogott el, hogy a mögöttünk lévő férfi nagyon közel jött hozzám és az a kellemetlen érzés fogott el, hogy miért jött ennyire bele az aurámba? Végre leültünk levettük a kabátunkat egy egymás melletti asztalokhoz ültünk le mivel senki se volt kb rajtunk kívül tényleg csak az ott ülő 1-2 ember aki inkább csak a telefonját nyomkodta. Egyszer csak az asztal végébe leül a férfi aki túl közel jött előbb hozzám... egyből gondoltam magamban, hogy nincs más hely? miért kell egymás hegyén hátára ülni amikor ÜRES MAJDNEM AZ EGÉSZ HELY?! az hagyján, hogy tahó de tényleg elég kelletlen volt míg ettünk, hiszen mi beszélgettünk végig párommal közben éreztem magamon a folytonos tekintetét, mintha valami kirakatbábú lettem volna akit bámulni kell... először arrébb akartam ülni, de gondoltam, hogy egyedül van és gyorsan megkajál és elmegy, hát nem így lett... végül odáig jutottunk, hogy eltetettem az ételt elmentem gyorsan mosdóba ahol szintén VÉGIG éreztem, hogy bámul a férfi amíg elhaladok előtte... irtózatosan kellemetlen szituáció volt. Amint visszaértem láttam, hogy ő is elmegy mosdóba. Hálát adtam az égnek, hogy nem közvetlen utánam jött be. Mikor végre a bringa tároló felé haladtunk megjegyeztem páromnak, hogy mit gondolok erről és ő is mondta, hogy neki is feltűnt, hogy mennyi nyilvánvalóan bámult végig. Alapból bunkósság valaki mellé leülni vagyis egy asztallal mellé ülni, hogyha tele van hellyel az egész étterem nem, hogy még folyamatosan bámulni valakit aki amúgy a párjával van. Fel se fogtam igazából, hogy ez mire volt jó... kellemetlen volt így a délelőttöm.