Ma szokásos nap volt. Ismételtem az ébresztőre riadtam fel, és kapkodva készültem el, mint aki ébren sincs. Nagyon kiborító, hisz régebben sosem ébresztőre keltem és vagy 30 perccel előtte fent voltam már mindig és bármennyit aludtam kipihenve keltem. Most majdnem 8-9 órát alszok és nagyon nyúzottan kelek fel. A munkába szokásos nap volt kb, csak annyi különbséggel, hogy az irodába is alig beszéltek egymással volt amikor kínos csend ült a szobára és elég kellemetlen volt mit ne mondjak. Bent vagyunk nyolcan és senki sem szól semmit a másikhoz csak, ha nagyon muszáj... kínos. Tipikus vihar előtti csend. Vagy valamit tudnak amit mi nem, csak nem akarják mondani nekünk. Viszont a munkamorál elég erősen lecsökkent a minimum szint alá, ami bizonyítható azzal, hogy már az irodistások is segítenek nekünk a címek összekészítésében. Őszintén szólva nem fogok megszakadni, a saját tempómba elvagyok és ennyi. Holnap péntek utána végre hétvége és legközelebb csak szerdán megyek. Lesz időm legalább egy picit pihenni. Idegeimnek jót fog tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése